-KiWoon jött a halál.-sziszegem.
-Cica hiányoztál.-ölel meg mintha semmi nem történt volna és én sem mondtam volna semmit.
-Yaa!-húz el Kwangi.
-Most mi a baj?-néz mérgesen KiWoon.
-Szerinted?-húzom fel szemöldököm.
-Hmm.....nem tudom.-próbál cukin nézni.
Atyaég még mindig elvarázsol.
Nem BoMi nem szabad hagyni a csábításnak!
Megcsalt,hogy is képzelhetném? Ráadásul nem én vagyok az első személy akit megcsalt.
Undorító de még is édes.
Mit csináljak újra elvarázsol!Elvarázsol az ahogy rám néz és az a cuki mosoly.
Valaki segítsen!
Hirtelen csak Youngminre tudok gondolni.
Felé nézek.
Nem tudom,hogy hogy érez irántam.Vagy is érzett......áhh mindegy már nem tudom.-lehajtom fejem és elmegyek.
Otthagyok mindenkit.Vissza sem nézek.
Nem tudja senki mi bajom,még én sem.
Egyszerűen nincsen kedvem társaságra.
De valaki mégis hiányzik és ez nem KiWoon....
Mikor elhagyom az épületet máris a kikötőhöz megyek.
-Aishh.-dőlök neki egy hordónak.
Mért pont ide jöttem?
Már azt sem értem,hogy én mért így cselekszem....
Esténként a kikötőnél mindenféle fura alak mászkál.Nagyon ijesztő.De én mégsem félek addig míg nem jön egyik sem a közelembe.
Hirtelen a sötétben egy alakot látok.Egy férfi alakot aki közeledik felém.
Nem tagadom a szívem majdnem kiesett a helyéről úgy dobogott.
-Hát itt vagy.....minden rendben?-hallom meg az ismerős hangot.
Megrázom a fejem.
-BoMi.....-ölel meg.
-Soha többé nem akarom látni.-viszonzom ölelését.
-Még mindig szereted?-távolodik el tőlem.
Megrázom a fejem.
-Akkor?-húzza fel szemöldökét.
-Nem tudom.....-halkulok el.
-Ahhh borzasztó vagy.-fogja meg kezem.
-Youngim.-mosolygok rá.
-Igen?-indulunk el.
-Hova megyünk?
-Haza.-mondja egyszerűen.
Egész úton nem beszéltünk semmit csak fogta a kezemet.
Nagyon fura volt.Mindig volt témánk de most......valamit fel kéne hozni.
-Öhm...hallom elköltöztél otthonról.Hogy-hogy nem Kwangminel egy lakásba költöztetek?
-Egy kicsit már el akartunk szakadni egymástól.De azért minden nap találkozunk.-nevet.
-Akko.....-nem bírtam befejezni mert közbe vágott.
-BoMi te nagyon meleg vagy!Tiszta forró a tested.-áll meg és elkezdi fogdosni a vállam.
-Már mért lennék?-fogom meg én is.
-Nem fáj semmid?
-Hát a fejem de tuti az alkohol miatt....
-Úgy találtalak meg,hogy köhögtél.Felismertem a hangod...BoMi nem lehet,hogy megfáztál?Nem is vagy rendesen felöltözve....
-Lehet....de most nincs otthon Anya,hogy ápoljon szóval egyedül kell túlélnem.-erőltetek egy mosolyt.
-Ahh aludj nálam.-mosolyog.
Hogy mit mondott?
Jó régebben sokat aludtam náluk,de akkor nem kettesben voltunk.Na jó volt olyan is de most már más a helyzet..
-Na?-várja a válaszom.
-Re..rendben.-dadogom.
-Jó válasz.-fogja meg megint a kezem.
Rengeteget változott egy év alatt....
Már hozzám nem is mentünk,máris hozzá.
Felmentünk a liftel.Egész úton nem szóltunk egymáshoz.
Vagy is inkább azért mert nem volt téma.Ez így nagyon ciki volt,de valamiért élveztem.
Fáradt is vagyok nagyon szóval jó volt így.
Megálltunk az ajtójában és a kulcsot próbálta előhalászni a zsebéből.
-Mikor eljöttetek tőlem...akkor hova mentetek Kwanginal?-szakítom meg a csendet.
-Mikor eljöttünk tőletek? Akkor Anyáékhoz.Mondhatni minden ruhánk még ott van csak párat hoztunk el.-mosolyog és kinyitja az ajtót.
-És mi van a csapattal?
-Hát még vannak fellépéseink,de próbálunk inkább a sulira koncentrálni.Most volt egy filmünk is.-meséli.
-Na az jó.-megyünk be.-De Youngmines itt minden.-megyek be a nappaliba.
-Érezd magad otthon.-nevet.
-Megpróbálom.-fordulok hátra.
-Majd adok egy pólót és abban alszol,mert pizsiamát gondolom nem tartasz a táskádban.
-Rendben.-ülök le a kanapéra.-Álmos vagyok-dőlök el rajta.
-Azt akarod,hogy én vetkőztesselek át?-jön oda Youngmin.
-Mivan??-ülök fel hirtelen.
-Jajj ne úgy értsd.-rakja mellkasa elé a kezét.-Hanem ha elalszol.
-Jó megyek öltözni.-felállok,kiveszem a kezéből a pólót és bemegyek a fürdőbe.
Elég hosszú póló,olyan mint egy hálóing.
A fehérneműt magamon hagyom és úgy megyek ki.
Youngmin a kanapén ül és mikor meglát beharapja alsó ajkát.
Úhh... de izgi! Nagyon jól írsz!!!! Várom a kövi részt!!!!!!! :D
VálaszTörlés